Önazonosság és határok a szexben

Mint minden más területen, napjainkban a szexualitásban is új trendek, irányzatok, lehetőségek jelentek meg. Ez egyrészről jó, hiszen az évszázados tabuk, pecsétek, ítéletek és méltatlan megbélyegzések kora úgy tűnik leáldozóban van. Ez egyfelől nagyfokú szabadságot jelent, másfelől viszont azt, hogy a hirtelen ledőlt korlátok nem csak szabadságot, hanem akár kontroll nélküli szabadosságot eredményeznek, ezen keresztül pedig azt, hogy sokan átbillennek a ló túloldalára. 

A szigorú korlátok és hitrendszerek iszonyatos mennyiségű elfojtást eredményeztek, amik károsan, sőt, akár kórosan befolyásolták a szexuális fejlődést és életet. Amikor a zsilipek egyszer csak kinyíltak, megadattak azok a lehetőségek, ahol teret nyerhetnek a vágyak meg- és kiélései (utóbbi szó már olyan zöngével bír, ami utal egyfajta szélsőségességre). A szexuális oktatás és nevelés azonban alaposan elmarad a kívánatostól, így nem teremt szilárd alapot a szexuális önismeretnek. Ha az önismeret területén hiányt szenvedünk, önazonos szexualitásról nem is igen beszélhetünk. Ha nem létezik önazonosság, azaz nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit is jelent számunkra a saját testiségünk és szexualitásunk, akkor elkezdünk kívül keresni valamit, amivel azonosulni tudunk. 

Hol kereshetünk ilyesmit? 

Beszélgethetünk másokkal, személyesen, vagy online fórumokon, vállalva saját személyiségünket, vagy akár anonim módon. Meríthetünk ihletet filmekből (amiknél sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az eladhatóságra és a szórakoztatásra törekszenek első sorban, kevésbé a valóságra és a tanításra, nevelésre). Olvashatunk könyveket, szakirodalmat, szakcikkeket, vagy könnyedebb stílusú erotikus, de akár pornográf irodalmat is, bevetve ezzel saját fantáziánkat is a képek “legyártásába”. 

A “puding próbája az evés” 

Az információk alapos (vagy kevésbé alapos) begyűjtése után azonban eljön az a pont, amikor a tettek mezejére lépünk, hiszen a tapasztalat fog irányt mutatni arra vonatkozóan, hogy mi az, ami valóban az önazonos szexualitást jelenti számunkra. Ez a talaj azonban sikamlós, és számos buktatót rejt. Sokan működünk kisebb vagy nagyobb mértékben “megfelelés” programokkal. Amikor ezek alapján a minták alapján teszünk valamit, akkor sosem a saját magunk kedvéért vágunk bele valamibe, és végig az a mondat lebeg bennünk egyfajta “háttér szoftverként”, hogy ki mit fog gondolni rólunk. Hogy mire is gondolok, azt az alábbi párbeszéd, amit egy nagyon kedves kliensemmel folytattam, szépen tükrözi: 

“K: Jártam már tantra masszázson, de amikor beléptem az ajtón és megláttam a masszőrt, legszívesebben elszaladtam volna. 

Én: És megtetted? Elmentél? 

K: Nem.” 

Vajon mi vezeti az embert arra, hogy akkor, amikor egy szolgáltatást szeretne igénybe venni, és már az ajtóban kiderül, hogy NEM, mégis végig kínlódja, majd kifizeti a díjat, holott a látogatása célja pont mindezzel ellentétes volt.  

Miért nem merünk nemet mondani, amikor tudjuk, hogy NEM? Mit teszünk magunkkal akkor, amikor nem mondjuk ki azt a NEM-et? 

Átgyalogolunk magunkon, tiszteletlenül bánunk saját magunkkal, lebecsüljük és leértékeljük magunkat, és utána igyekszünk elfelejteni mindezt, ami – halkan megjegyzem – nem fog sikerülni, ha tudatosan nem dolgozzuk fel, és nem tanuljuk meg belőle a leckét.  

A szexualitásunk személyiségünk része. Van, akinek az életében kiemelt helyet foglal el, van, akiében nem. Én úgy gondolom, hogy a preferenciáink, azaz az, hogy mit tartunk fontosnak az életünkben és mit kevésbé jelentősnek, egyfajta iránytűként szolgál ahhoz, hogy mire fókuszáljunk az önismeretünk során. Ez a terület rejti a legnagyobb feladatokat, de egyben azt is, ahol a legnagyobb erőforrásainkat találhatjuk, ha végigmegyünk a szükséges folyamatokon. Egyik terület sem értékesebb a másiknál, és az az erő, amit megtalálunk sem fog pusztán a feltárás területére korlátozódni. 

Ha a szex fontos számunkra, hát a szex az. Induljunk el ezen az úton, és egy mindenre kiterjedő fejlődésen megyünk keresztül. Ismerjük meg és el magunkat, jelöljük ki határainkat és tartsuk és tartassuk is tiszteletben. Az eredmény átütő lesz, ez garantálom! 

MÁSOK HIBÁZTATÁSA BALSORSUNK IGAZI KULCSA!

Ma az egyik (férfi) kliensem átküldött egy cikket, ami taglalja, hogy ki a hibás az elcseszett párkapcsolatokért. Egy újabbat, ami valaki mást hibáztat. Itt konkrétan egy nő hibáztat bizonyos típusú nőket a férfiak nyomorba döntéséért.  

Meddig még? Meddig lesz az a tendencia, hogy a felelőst kívül keressük? Őszintén szólva ez a hozzáállás egyre nagyobb indulatokat vált ki belőlem, mégpedig azért, mert gátolja a változást. A változás ugyanis ott kezdődik, hogy valaki elismeri a saját felelősségét abban, hogy milyen életet él. Mindenkivel csak azt lehet megtenni, amit hagy, amihez asszisztál. 

Összeszedem néhány pontban azt, amit én látok tendenciaként a megromló párkapcsolatok hátterében: 

1. Induljunk el a kályhától: a rossz párkapcsolatnak rossz párválasztással ágyazunk meg! 

Miért és mi alapján köteleződünk el valaki mellett, és hozunk meg olyan hosszú távú, életre szóló döntéseket, mint a házasság és a gyermekvállalás? A rohanó társadalom ránevelt minket arra, hogy rapid döntéseket hozzunk az életünk különböző területein. Nem adunk elég időt ahhoz, hogy megismerjük a másikat, sőt, még ahhoz sem, hogy önmagunkat megismerjük, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan embert válasszunk társként, akivel összeillünk. A jó párkapcsolat alapköve, az önismeret, hiszen, ha ez nincs, akkor azt sem tudjuk, hogy mit keresünk. Ebben az instant világban minden tekintetben arra törekszünk, hogy gyorsan pipa kerüljön a nagy dolgok mellé. Ráadásul a nagy dolgok mögötti rangsor egy olyan “értékrenden” alapul, ami jócskán felülvizsgálatra szorulna. Tehát a legtöbb kapcsolat már a nulladik kilométerkőnél elhasal. A rossz párválasztás oka a HIÁNYOS ÖNISMERET! 

2. A rossz döntésekkel való szembenézés 

Aláírom, hogy ez nagyon nehéz feladat. Viszont amíg ez nem történik meg, addig a dolgok, ha változni is fognak, nem a jó irányban, az biztos. Amíg az ember mást hibáztat sorsának alakulásáért, addig át is adja a gyeplőt épp annak, akit felelőssé tesz a dolgokért. A másra mutogatással tehát tulajdonképpen a hatalmat adjuk át annak, akit hibáztatunk. De valóban hibás-e? Egy kapcsolat működtetéséért két ember felelős. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, 50-50%-ban. Az, hogy hogyan érezzük magunkat a kapcsolatunkban, egyfajta tükre, kivetülése annak, hogy szerintünk mit érdemlünk, és mennyit “érünk” saját magunk számára. Úgy bánik velünk a párunk, ahogy mi bánunk saját magunkkal. Olyan mértékű változást tudunk csak elérni, amilyen mértékben hajlandóak vagyunk beleállni a felelősségbe, mert A SZABADSÁGUNK ÁRA A FELELŐSSÉGÜNK FELVÁLLALÁSA.  

3. Mi határozza meg, hogy hogy bánunk magunkkal, és mi az az 5 szempont, amit a párválasztásnál is figyelembe kell venni, elég időt és teret adva az alapos megismerésnek: 

  • A szülői minta: ez a legmeghatározóbb csomag, mert tudattalanul, mint a szivacs, szavak nélkül is szívjuk magunkba gyermekként, és építjük belőle személyiségünket a tapasztalataink alapján. A tipikusan ebből az időszakból hozott korlátozó bevésődések, a „nem vagyok elég jó”, „nem vagyok szerethető”, „azért, hogy elfogadjanak, tennem, viselkednem kell”, és hasonlók. 
  • Az azonos és ellenkező nemű gyerekkori társaink, barátaink. A hovatartozás vágya nagyban meghatározza fejlődésünk irányát. Az elszigeteltség súlyos sebeket tud ejteni a gyermeki lelken, így azért, hogy kortársaink “bevegyenek a buliba” sokszor nagy árat fizetünk. Hozzáteszem, természetesen nem csak negatív, hanem pozitív értékek is hozzáadódnak személyiségünkhöz ebben az időszakban ezekből a kapcsolatokból.  
  • Az első szerelem. Ki hogy emlékszik vissza az első szerelemre? Van, aki szép emlékekkel, nosztalgiával gondol vissza rá, van, aki számára hatalmas traumát jelent, és van, akinél a feledés homályába merül egyszerűen, bár ez szerintem fölöttébb ritka, és feltételezhető némi elfojtás is a dolog mögött. Mit jelent számunkra, mit tanultunk belőle? Egy újabb seb, vagy egy elejétől a végéig szépen megélt folyamat, esetleg egy megtanult lecke? 
  • Milyenek voltak az iskolaéveink? Hogy álltunk a tanuláshoz? Hogy állunk most a tanuláshoz, a fejlődéshez? Ez nagyban meghatározza hozzáállásunkat az élet kihívásaihoz. A párválasztásnál sem árt a másik erről való vélekedéséről információkat szerezni. 
  • Hogyan állunk a munka, az anyagi lehetőségek megteremtésének kérdésével? Ezen minták nagy részét is a szüleinktől hozzuk. Hogyan állunk és hogyan áll a másik a pénzügyi kérdésekhez, milyen hosszútávú céljai vannak, mennyire van elköteleződve mellettük, mennyire határozott és mennyire “életképes” ezen a területen? Milyen a felelősségvállalása, mit vár a partnerétől? Bár ez a kérdés kínosnak tűnhet (talán manapság még a szexnél is kínosabbnak), nem is az “elsőrandis” témák körébe tartozik, de, ha hosszú távra tervezünk egymással, fontos, hogy tisztán lássunk ebben a kérdéskörben is. 

 4. Sosem késő! 

Önmagunkba nézni, felelősséget vállalni és változtatni sosem késő. AZ IGAZI KUDARC: LEMONDANI MAGUNKRÓL ÉS AZ ÉLETÜNKRŐL! Sajnos a “rendszer” nem úgy van kitalálva, hogy erre megfelelően felkészítsen és megtanítson, így ezt az utat, legtöbbünknek saját magunknak kell végigjárni. Bátorság kell ahhoz, hogy útnak induljunk, bármilyen életkorban legyünk is. De meg kell tenni ahhoz, hogy sikereket érjünk el. Az élet egyik törvényszerűsége az, hogy semmi sincs ingyen. Bárki bármit mond. Mindennek ára van, amit vagy önszántunkból, tudatosan és felelősségteljesen fizetünk meg, vagy az élet kényszeríti ki. Előbbi esetben felelős felnőttként viselkedünk, utóbbi esetben áldozatként éljük meg saját sorsunkat. E kettő között pedig mi magunk választunk! Nőként, Férfiként egyaránt! 

Megcsalás-e a tantra masszázs? 

Ez egy olyan gyakori kérdés, amit érdemes részletessebben is körüljárni. 

Az első, amit jó, ha megvizsgálunk, az a MOTIVÁCIÓ. Nézzük meg, hogy ha valaki párkapcsolatban él, milyen oka lehet annak, hogy felkeres egy tantra masszőrt: 

  • Amire a leggyakrabban gondol az ember, az az, hogy valami hiányzik a párkapcsolatból. Vagy a szex, vagy az intimitás területén nem kielégítő számára a “hazai”. Ebben az esetben kétfajta hozzáállás jelenik meg. Az egyik a puszta kompenzáció vágya, hogy valahonnan kívülről pótolja azt az illető, amit a párkapcsolatban nem kap meg. A másik, hogy azért megy el valaki tantra masszőrhöz, hogy ötleteket merítsen ahhoz, hogy némi fűszerrel javítsa kapcsolatában az intim együttléteket. Ebben az esetben általában oktatásra is bejelentkezik, hogy megtanulja az érintésnek ezt a különleges módját. 
  • Van, hogy valaki valamilyen szexuális, vagy a férfiassághoz/nőiességhez kötődő önértékelési probléma megoldásában szeretne segítséget kérni, esetleg egy traumát szeretne feldolgozni, és úgy érzi, ehhez nem elég pusztán a beszélgetés. Ha valaki ilyen célzattal keres fel tantra masszőrt, okkal feltételezhető, hogy rendelkezik szexuális önismerettel és kellően informálódott is e témakörben. Előfordult már olyan is, hogy valaki urológus javaslatára keresett fel. 
  • Van, aki puszta kíváncsiságból látogat el tantra masszázsra, mert érzi, hogy a szexualitás szólhat többről is, lehetnek olyan mélységei is, amiket eddig nem tapasztalt meg. Ekkor tudatosan vagy tudattalanul felmerülhet a hiányérzet vagy a fejlődés, szintlépés iránti vágy a háttérben. Ha tudomást veszünk róla, ha nem, életünk során szexualitásunk tekintetében is végig megyünk egy “evolúciós” folyamaton. Azaz, ami régen kielégítő volt, ma már nem biztos, hogy az. Ez arra ösztönöz, hogy új tapasztalatokat szerezzünk. 
  • Van olyan is, aki kellő információ hiányában az erotikus vagy “happy finish” masszázzsal keveri a tantra masszázst. Ez esetben leginkább az első pontban említett kompenzációs igény lehet a háttérben, meg az, hogy nem informálódott kellőképpen a témában, esetleg félrevezető információkat hallott/olvasott, mert ilyen bizony van. Ez lehet azonban egy szerencsés véletlen is, mert egy tantra masszázs akár egy alkalommal is nagy hatást tud gyakorolni a szexuális szemléletre. 

A második fontos szempont, hogy titokban tartja, vagy FELVÁLLALJA-E a párkapcsolatban valaki azt, hogy tantra masszőrt keres fel. Amikor ezt vizsgáljuk, elég sok mindenre ki kell térnünk: 

  • Milyen a bizalom a párkapcsolatban? Ez egy korántsem egyszerű kérdés, aminek van néhány összetevője. Sok múlik azon, hogy kinek milyen az önértékelése. Elégedett-e annyira magával a másik fél, hogy úgy érzi, a párja ilyen élményben részesülése nem veszélyezteti a “pozícióját”. Ezen kívül számít az, hogy mennyire erős az érzelmi kötődés a kapcsolatban: elég szilárdak-e az alapok ahhoz, hogy egy ilyen élményt elbírjon. Mennyire hasonló a két fél felfogása, nyitottsága? Mit gondolnak a hűségről? Mennyire elfogadó a kapcsolat, mennyire tolerálhatók benne azok az érzések, amik valamilyen módon kellemetlenséget okozhatnak? 
  • A másik fontos összetevő a kommunikáció. Ez nagyjából azt jelenti, hogy képesek-e a párok arra, hogy az első pontban említett dolgokat megbeszéljék, anélkül, hogy az ölre menő vitába torkollna, és személyes sérelmeket okozna. 
  • Képesek-e együtt feldolgozni az élményt, ha esetleg utólag kiderül?  
  • Képesek-e változtatni a saját nézőpontjaikon úgy, hogy kellő empátiával meghallgatják a másik felet. 

A harmadik szempont a rendszeresség, kötődés kialakulása 

Ebből a szempontból is kétféle dolgot különböztetünk meg. Az élményhez kötődő rendszerességet, amikor maga a masszázs nyújtotta élmény a fontos, és a személyhez kötődő rendszerességet. Mindkét esetben kialakulhat egyfajta kötődés, akár függőség is.  

Az élményhez kötődő függőség abból a szempontból veszélyesebb lehet, hogy a masszőr számára, ha csak nem kerül elő a beszélgetés során, ez nem nyilvánvaló. Így segíteni sem tud egy ilyenfajta túlzó kötődés alóli felszabadulásban. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a korábban akár nyíltan vállalt látogatásokból titkolózás lesz, ami lelkiismeret-furdalást, végül szorongást okozhat. Mivel itt már hangsúlyos a tárgyiasult kötődés, a tárgy itt a masszázs során átélt élmény, veszélybe kerülhet a párkapcsolat, mert a belső kötődés helyét átveszi egy külső élményhez való kötődés, ami eltávolodáshoz vezet.  

A masszőrhöz való kötődés is hathat károsan a párkapcsolatra, ha a masszőr nem ismeri fel, vagy rosszabb esetben felismeri és hagyja vagy manipulációra használja a kliense kötődését. Azonban a masszőrhöz való kötődés egy olyan masszőr esetében, aki ért a kötődés lélektanához, akár pozitív hozadékkal is járhat. Valójában itt sem a konkrét személyhez való kötődésről van szó, hanem azokról a fizikai és lelki szükségletekről, amik a masszázs során kielégülést nyernek.  Ha a szakember segít feltárni a kialakult kötődés mögötti szükségleteket és segít azok kielégítését újra a párkapcsolaton belülre irányítani, akkor ez nem, hogy rontani nem fog, de nagy eséllyel javít is a kapcsolaton. Itt sok minden múlik a masszőr személyén és hozzáállásán. 

Mint láthatjuk, az, hogy megcsalás-e a tantra masszázs, vagy sem, korántsem egyszerű téma. Hogy elbírja-e ezt egy párkapcsolat, az mindig egyedi mérlegelést igényel. A mérlegelés során hangsúlyos a motiváció, a bizalom és a kommunikáció, és nem elhanyagolható a szakember személye sem, mert felmerülhet a kötődés kérdése, ami, ha nincs a helyén kezelve, bizony komoly károkat okozhat a párkapcsolatban. 

Én úgy gondolom azonban, hogy nem feltétlenül ördögtől való az, ha valaki párkapcsolatban él, és elmegy egy tantra masszázsra. Nagyon sok pozitív hatása is lehet a kapcsolatra, főleg, ha ezt a pár felnőtt, egyenrangú felek módjára tudja kezelni és nyugodt körülmények között meg is tudja beszélni.  

 

 

Tantra masszázs férfiaknak

Kedves FÉRFI, aki olvasol! Igen, csupa nagy betűvel, akkor is, ha most valamiért nem így érzed. Tudd, hogy ott van benned! 

Már a csapból is az folyik, hogy egy nő csak egy igazi férfi mellett tud kiteljesedni. De mi van Veled? Vajon fordítva ez nem igaz? Neked egyedül kellene kiteljesedni és járni a FÉRFIvá válás útját? Keménynek kell lenned, meg érzékenynek, meg ki tudja még mi mindennek kell megfelelned, miközben úgy érzed, hogy ebben totálisan magadra maradtál? Ez így azt hiszem, nagyon nem igazságos!  

Én úgy gondolom, hogy egyedül mindenkinek nehéz megtalálni önmaga legjobb verzióját, segítséggel sokkal hamarabb átjut az ember a nehézségeken, vagy egy időszerűvé vált transzformációs folyamaton. 

Most talán azt gondolod, hogy “oké, ez mind igaz, de hogy jön ide a tantra masszázs?” 

Először is: ugye azt mondják, hogy a nő egy férfi mellett teljesedik ki igazán. Akkor úgy gondolom, ez igaz Rád is, a FÉRFIRA, márhogy egy NŐ mellett tudsz kiteljesedni igazán. Bár sok férfi terapeuta azt mondja, hogy a férfiaknak csak férfi tud hatékonyan segíteni, mert férfit csak férfi ért igazán. Hát ez szerintem nem igaz! Bár mi NŐk, nem úgy születünk, hogy értjük a FÉRFIT, de meg tudjuk tanulni megérteni őket. Én sok energiát fektettem ebbe, mert nagyon fontos számomra. Hogy miért, azt majd személyesen elmesélem, ha kíváncsi vagy rá. 

Tehát, adott egy NŐ, aki megtanulta érteni a FÉRFIT. Az évek során megismertem, hogy mi okoz fájdalmat, mi veszi el a férfierőt, mi mossa el a határokat, mi semmisíti meg a férfiasságot. Megtapasztaltam azt is, hogy mi képes ezeket a folyamatokat visszafordítani.

Két út vezet a gyógyuláshoz. A nyugati megközelítés azt mondja, hogy a gyógyuláshoz beszélni kell a fájdalomról, ki kell mondani a ki nem mondott dolgokat, és meg kell találni a feldolgozáshoz szükséges lépéseket. Ez a mód az elmén keresztül teszi hozzáférhetővé a megdolgozandó életeseményeket és az azokhoz kapcsolódó érzéseket, és dolgozza ki a megoldásokat.  

“Oké, de még mindig nem tudom, hogy hogy jön ide a tantramasszázs” – gondolhatod teljesen jogosan, így most rá is térek:  

A keleti, inkább filozofikus megközelítésmód szerint a meditáció, és a magasabb energiákkal és minőségekkel történő találkozás jelenti a gyógyulás felé vezető utat. Itt jön a képbe a tantra masszázs. A hivatásként tantra masszázst művelő masszőr valóban elérte azt, hogy ezekkel a magasabb szintű energiákkal és minőségekkel kapcsolatba lépjen. Jó eséllyel ezeket az energiákat Te is érzékelni fogod, de azt sosem árulom el előre, hogyan. Erre a titokra egyébként nagyjából az masszázs első 20 percében fény is derül, szóval, ha türelmetlenebb típus vagy esetleg, akkor sem kell aggódnod. 

A masszázs alatt olyan tudatállapotba kerülsz, mint egy meditáció során. A mélyre ható érintések segítségével minden olyan részeddel kapcsolatba léphetsz, amivel normál tudatállapotban az énvédelmed miatt kisebb eséllyel tudsz. Ez a tudatállapot alkalmas arra is, hogy a tested által megtanult (akár rendszeressé vált) reakciókat felül tudd írni. Pusztán azért, mert az elméd egy másik rezgéstartományban van a relaxáció hatására, így kisebb valószínűséggel fogja szabotálni a változást. Mindez azon múlik, hogy mennyire tudsz ellazulni és kikapcsolni. Így alkalmas a masszázs akár szexuális problémák kezelésére.

Egyszerűen szólva, felülírja azt, amit addig csináltál, gondoltál, hittél arról, hogyan működik a szexualitásod. Ebben az ellazult állapotban az érintésekre is érzékenyebbé válsz, így teljesen új erogén zónákat is felfedezhetsz a testeden. Megtapasztalhatod a szexualitás lelkiségét is, ami nagy valószínűséggel felülírja a korábbi szexuális igényeidet és szükségleteidet. Persze “nem kell mindig kaviár”, de ha ízlik, jó eséllyel kérsz a későbbiekben is belőle, mert előhozza belőled azt a FÉRFIT, akivé mindig is válni szerettél volna, akkor is, ha még nem találkoztál vele. A kapcsolódásban sokszor nem is a másik személynek van igazán jelentősége, hanem annak, hogy az a személy és a vele való kapcsolódás mit hoz ki belőlünk (megjegyzem, ez ránk nőkre ugyanúgy igaz). 

Remélem, sikerült egy kicsit közelebb hoznom hozzád ennek a masszázsnak a lényegét. Igyekeztem a racionális FÉRFI nyelvén, mindenféle hókuszpókusz és túlmisztifikálás nélkül mesélni erről, az egyébként valóban varázslatos dologról. 

Kelet és Nyugat módszerének az együttes alkalmazása nyújtja a leghatékonyabb megoldást! 

Az én találkozásaim a nyugati és a keleti megközelítést ötvözik. Egyrészt beszélgetéssel igyekszünk feltárni mindazon mélységeket, amiben változást szeretnél elérni, használjuk a tudatosítás, az “akcióterv” és a gyakorlatba való átültetés eszközeit. Az elme segítségével jutunk el a szívig, az érzések lakhelyéig, mert a gondolatok és az érzések karöltve szokták a galibákat okozni. 

Amihez normál tudatállapotban nem férünk hozzá, azt a keleti, módosult tudatállapotra építő módszer, a mély relaxáció, az érintések és az energiák segítségével igyekszünk előhozni. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy ráadásul ezek az energiák feltöltenek. Energikusabbá válsz, kipihened magad, visszatér az életkedved és a vitalitásod. Így bármivel könnyebb megküzdeni.

Ha sikerrel járunk, újra a nyugati eszköztárat hívjuk segítségül és az elme számára is be- és elfogadható formában dolgozzuk fel a feldolgozandót, mert nem feledkezünk el arról, hogy alapvetően racionális beállítottságúként egy FÉRFI esetében erre nagy szükség van. 

Ha rendszeressé tesszük a találkozásainkat, mire a folyamat végére érünk, már érteni, érezni, érzékelni és kontrollálni is tudod Magad. Bár elsősorban a szexualitással dolgozunk, az itt megváltoztatott nézőpontok, viselkedések, gondolkodás- és cselekvésmód az egész életedre hatással lesz. Ezt garantálom! Hogy miért garantálom, hogy ez működni fog? Azért, mert a tapasztalataim azt igazolják, hogy a legtöbb probléma a nőkhöz való kötődés sérülésének fájdalmához vezethető vissza. Az pedig leginkább a megtartó Női Erő segítségével gyógyítható, és GYÓGYÍTHATÓ!

Vissza az előző oldalra: Tantra masszázs | Balance in You (balance-in-you.hu)

COACHING VAGY PSZICHOTERÁPIA?

Ebben a posztban azt igyekszem körbejárni, hogy mik a hasonlóságok és mik a különbségek a coaching és a pszichoterápia között.

1️⃣ Önreflexió, realitáskontrol és a szakember-kliens viszony

Az alapvető különbség, hogy a coaching egyenrangú viszonyt feltételez segítő és kliens között, tehát nem minősül “orvos-beteg” viszonynak. A pszichológusnál ez nem feltétlenül van így. Ennek oka az, hogy a coaching folyamatban való részvétel feltétele a megfelelő önreflexió és realitáskontroll. Előbbi azt jelenti, hogy az ember képes legyen kívülről is ránézni a működésére, és így átgondolni a viselkedésének környezetre gyakorolt hatásait és a hozzá érkező visszacsatolásokat. A realitáskontrol akkor megfelelő, ha a valóságot az ember nagyjából a környezetével azonos módon érzékeli. Azaz nem ferdít el irreálisan tényeket, nem torzítja számottevően a valóságot. Sérült realitáskontrol és kiforratlan önreflexió esetén egyértelmű a pszichoterápia szükségessége.

2️⃣ Diagnosztika

A pszichológusnak feladata a diagnosztizálás, a coachnak nem. Azonban a színvonalas coach-képzéseken is a tananyag részét képezi a DSM (mentális betegségek diagnosztikai kézikönyve). Nem olyan mélységben ugyan, mint az egyetemi pszichológus és pszichoterapeuta képzéseken, de olyan mértékben mindenképp, hogy a coach fel tudja ismerni, hogy a leendő kliense alkalmas-e a coaching folyamatára, vagy inkább a pszichoterápia nyújt megoldást a helyzetére. Utóbbi esetben köteles jelezni a kliens számára, hogy esetében a pszichoterápia jelenti a hatékony megoldást. Ez alapvető etikai kérdés.

3️⃣ A múlt kezelése pszichoterápiában illetve coachingban

Minden elakadás valamilyen múltbéli történethez vezethető vissza. Míg a pszichoterápia (jellemzően az analitikus terápia) megengedi és kezeli a regressziót (egy korai életszakasz viselkedésébe történő visszaesést), addig a coachnak ez nem kompetenciája. Fel kell viszont ismernie, ha a folyamat ilyen irányt vesz, és javasolnia kell a pszichoterápiát. A coach feladata annak támogatása, hogy kliense átláttassa, hogy múltbéli életeseményei miként befolyásolják a jelenlegi életét. Azzal, hogy a kliens meglátja ezeket az összefüggéseket, megtörténik a tudatosítás, ami a változás/változtatás alapfeltétele, egyben kiindulópontja. Ehhez azonban szükséges az első pontban említett önreflexió és realitáskontrol.

4️⃣ Coaching és kognitív terápiák

Ez a két szakma közös keresztmetszete. Ebben az esetben a cél az aktuális élethelyzetet előidéző viselkedés mögötti gondolkodás feltárása és megváltoztatása. Ekkor a kliens dönti el, leginkább szimpátia alapján, hogy számára a coaching vagy a terápia nyújt megfelelő megoldást.

➕ Kiegészíteném még a sort a pszichiátriával. A pszichiáterek alapesetben nem rendelkeznek terápiás jogosultsággal. A pszichiátereknek külön képzés keretén belül kell megszerezni a pszichoterapeuta végzettséget. Ők alapvetően gyógyszeres kezelést alkalmaznak a mentális problémák megoldására. Gyógyszeres kezelést azonban csak pszichiáter /orvos/ rendelhet el, pszichológus /bölcsész/ nem.

➕ Fontos még említést tenni a negyedik, nagyon különleges területről, ami a spirituális válságkezelés. Spirituális válság esetén a tünetek nagyban hasonlíthatnak a pszichiátriai ellátást igénylő esetekhez, de ezek megoldása spirituális válságkezelő szakember vagy a transzperszonális pszichológiában is jártas terapeuta kompetenciájába tartozik. Kiváltó okaként érdemes megemlíteni a tudatmódosító szerekkel (pl. ayahuasca) vagy egyéb módon megélt módosult tudatállapotok megtapasztalását, amit az egyén személyisége nem tudott feldolgozni.

❗Fontos, hogy mindenki a neki legmegfelelőbb segítséget tudja igénybe venni, ezért készítettem ezt a rövid összefoglalót.

A magmegtartásról egyszerűen…

Mi is az a magmegtartó orgazmus és mi kell ahhoz, hogy egy férfi átélje? 

Közel 6 év és több száz tantrikus masszázs után igyekszem a témáról egyszerűen, mindenfajta túlmisztifikálás nélkül leírni a véleményem. 

Hangsúlyozni szeretném, hogy a következő cikkben az én személyes tapasztalatomat ismertetem a téma iránt érdeklődőkkel: 

  • Kezdjük az elején: mi is az a magmegtartó orgazmus? 

Nagyon egyszerűen az ejakuláció nélküli orgazmus. A férfiak is képesek arra, hogy kilövellés nélkül éljék át a szexualitás csúcspontját. Orgazmus is van ejakuláció nélkül, és ejakuláció is bekövetkezhet orgazmus nélkül. Annak, hogy megtörténhessen a magmegtartó orgazmus, mindenekelőtt az a feltétele, hogy a férfi “fejben” e kettőt képes legyen elválasztani egymástól kételkedés nélkül. 

  • Miért jó? 

Azért, mert élvezetes, és teljesen más érzést nyújt, mint a hagyományos orgazmus (legalábbis a férfiak, akik átélték, kivétel nélkül ezt mondják, én pedig fizikai hiányosságok okán csak az ő tapasztalatukat tudom továbbadni). Ráadásul a férfi annyiszor képes a merevedés zavaró mértékű csökkenése nélkül átélni, ahányszor csak szeretné, mert az orgazmus ilyen jellegű megélése a vágy intenzitását nem, hogy nem csökkenti, de fokozni is képes. Unikumként említendő, hogy a keleti (tantra és taoista) filozófiák szerint az ejakuláció energia vesztéssel jár, a magmegtartó orgazmus pedig nem. 

  • Ki képes rá? 

Gyakorlatilag minden férfi képes rá (persze kivételek mindig mindenben vannak, de azért ez nagy általánosságban kijelenthető), azonban nem bármikor. A legtöbb kliensem, aki rendszeresen járt vagy jár hozzám, elérte és egyre magabiztosabban gyakorolta a masszázsok alatt, sőt volt, aki “haza is tudta vinni”. További gyakorlás (tantrikus vagy csikung gyakorlatokra gondolok itt) nélkül azonban a legtöbb esetben csak masszázs alatt tudják megélni. Ennek az oka nem is olyan nagyon meglepő. Olyan esetben tud megtörténni, ha a férfi eljut a teljes félelem- és szorongás nélküliség állapotába és mélyen el tud lazulni. Orális szex és aktus alatt azért csökkennek az esélyek, mert sokkal több az olyan lehetőség, ami kellemetlenséggel (vagy akár bajjal) járhat, így nehezebb elérni a félelem és szorongás nélküli állapotot.  

  • Szükséges-e bármilyen előkészület, gyakorlás? 

Ahhoz, hogy valaki spontán átélje, semmilyen különösebb előkészület nem szükséges, csupán az, hogy el tudja engedni az orgazmussal kapcsolatos összes félelmét és szorongását, ki tudja iktatni a teljesítmény témakörét és képes legyen az első pontban említett elkülönítést kétség nélkül a magáévá tenni.  

  • Hogyan segíthet egy gyakorlott szakember a magmegtartó orgazmus megtapasztalásában? 

Egyrészt ismeri azokat a fogásokat, amik a hímvessző megfelelő területeit stimulálják ahhoz, hogy fizikailag segítsék a magmegtartó orgazmus elérését. Másrészt nem árt az sem, ha bizonyos segítői kompetenciák birtokában van, amikkel a mentális, lelki aspektusát segít megteremteni a masszázsnak. Azt az elfogadó, biztonságos, ítéletmentes és szeretetteljes teret, amiben a férfi a masszázst teljesen ellazult, nyitott állapotban képes befogadni, jelentősen megnövelve ezzel annak esélyét, hogy a magmegtartó orgazmus gyönyörét átélje. 

  • Lehetséges-e olyan esetben is elérni a magmegtartó orgazmust, ha valaki szexuális problémával küzd? 

Lehetséges, de könnyen előfordulhat, hogy több időre lesz szükség, mert jóval több olyan szexualitással összefüggő blokkoló tényezőtől kell megszabadulni, ami csökkenti egyrészt a szexuális gyönyör átélését, másrészt rontja az orgazmus elérésének képességét (legyen szó akár hagyományos, akár magmegtartó orgazmusról). 

  • Okozhat-e bármilyen problémát, vagy kellemetlenséget a magmegtartó orgazmus?

Könnyen előfordulhat, hogy a herékben és az alhasban feszítő érzés keletkezik, de semmi ok az aggodalomra, mert ezt egy hagyományos orgazmus ott helyben orvosolja. A hosszú távú magmegtartás megítélése eltér a nyugati orvoslás és a keleti filozófiák esetében, mivel én sem egyikhez, sem másikhoz nem tartozom, ebben a kérdésben nem foglalok állást.

Teljes szívvel ajánlom a tantrikus masszázst mindazoknak, akik szeretnék megismerni a magmegtartó orgazmus élményét, és szeretnék tágítani a szexuális tapasztalataik körét. 

Ha a fentiekkel kapcsolatosan maradt még benned megválaszolatlan kérdés, vagy szeretnél hozzám időpontot foglalni, lépj kapcsolatba velem itt: Kapcsolat | Balance in You (balance-in-you.hu)

Gyógyuló párkapcsolat – A mag törvénye

HOGYAN JAVÍTS PÁRKAPCSOLATODON? – ELKÖTELEZŐDÉSSEL, KITARTÁSSAL, TÜRELEMMEL! 

Az egyik nagy kedvencem Andrew Matthews Hallgass a szívedre c. könyve. Ebben egy nagyon érzékletes példával írja le, hogy az embernek a céljaiba vetett energiája sosem vész kárba. Azt írja, végy egy mínusz 50 celsius fokos jégtömböt és kezdd el melegíteni. Jó ideig nem lesz látványos eredménye, de 0 fokon az egész jégtömb vízzé válik. Még tovább melegíted. Látszólag megint stagnál a dolog, aztán 100 fokon egyszer csak elkezd forrni a víz. 

Amikor válságba ér egy párkapcsolat, több lehetőség is felmerül. A lehető legrosszabb, hogy mindkét fél a másikat hibáztatja. Erről nem sok értelme van beszélni. A másik, hogy egyik vagy másik, esetleg mindkét fél beismeri a felelősségét abban, hogy odáig jutott a kapcsolatuk, ahol épp tartanak. Na erről már van értelme néhány szót ejteni. Ezen belül is arról, ha a fogyasztói társadalom értékrendjének teljes mértékben ellentmondva, nem eldobni, hanem megjavítani szeretnék a kapcsolatukat. 

Sokszor egy pár évek alatt jut el arra a szintre, hogy úgy érzik, párkapcsolatuk zátonyra futott. Addigra azonban már rengeteg automatikus működést, divatos szóval játszát beépítettek már az életükbe, ami szinte sejtszinten beivódott a másikhoz való hozzáállásukba. Ezeket a mintákat felülvizsgálni és átalakítani – ahogy az logikusan ki is következtethető -, nem két perc, és nem sétagalopp. Nem is beszélve arról, hogy a párkapcsolaton belüli működési minták az egyéni, adott esetben nagyon mélyen gyökerező minták talaján “fejlődtek” ki.  

Hogy segíthet ebben a párkapcsolati és intimitás coaching? 

Ha valamibe tesz valaki energiát (pénzt, időt, tetteket) megváltozik, ha nem tesz, nem. A párkapcsolati és intimitás coaching olyan hatékony eszközöket biztosít azoknak, akik nem másoktól várják párkapcsolatuk javulását, hanem kezükbe veszik a sorsukat, amikkel napi szinten képesek tűpontosan arra irányitani az energiát, amit jobbá szeretnének tenni az életükben, tehát az önmagukkal (mert enélkül bizony nem sok remény van) és a társukkal való kapcsolatba. 

Minen alkalommal, mikor valaki energiát tesz a szeretetkapcsolat helyreállításába önmagával és a párjával kapcsolatban (háromig számol, mielőtt leordítaná a másik fejét, visz neki egy szál virágot, egy csokit, egy tekercset a kedvenc horgász zsinórjából…), a jó párkapcsolat/rossz párkapcsolat mérleg “jó” serpenyőjébe teszi a súlyt. Amikor valaki saját sebeit gyógyítja, amikből fájdalmai és félelmei táplálkoznak, az egész részeként a párkapcsolatot is gyógyítja.  

Arra nincs garancia, hogy az egyik fél változására a másik fél a pozitív elvárásoknak, reményeknek megfelelően reagál. Arra viszont van, hogy ha valaki a saját gyógyulásába és fejlődésébe kitartóan energiát fektet, élete és párkapcsolata mindenféleképpen pozitív irányt vesz. 

Visszakanyarodva a melegített jégtömb és a fogyasztói társadalom példájára. Utóbbi az értékrendjével szinte teljesen kiölte az emberekből az elköteleződés, a kitartás és a türelem erényét. Ha e három nincs meg, akkor a jégtömböt a gázlánggal együtt úgy otthagyja az ember, mondván, “úgyse lesz ebből semmi”, mint annak a rendje. Pont ez áll sokszor a szenvedés és a lemondás hátterében. A türelem, az elköteleződés és a kitartás hiánya. Pedig ki tudja? Lehet, ha csak egy nappal tovább csinálta volna, elindult volna a változás… 

Itt említeném meg Andrew Matthews másik nagyon fontos gondolatát a MAG TÖRVÉNYÉT, mely azt mondja ki, hogy Ráfordított energia + türelem = eredmények.

Kissé humorosan az alábbi módon szemlélteti ezt a törvényszerűséget: “Az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják ezt az elvet. Azt kérdezik: Mit kaphatok holnap, ha ma elvetem a babszemeimet? A válasz: Nedves babszemcséket. A mag törvénye így szól: Ma ültetsz és később aratsz…!” 

A változásra a legmegfelelőbb idő az ITT és MOST! 

Ha Te sem halogatnád tovább, hogy kezedbe vedd a sorsod és olyan párkapcsolatot teremts, amelyet mindig is szerettél volna, ne várj tovább, kattints a kapcsolatok fülre és keress bátran! Kapcsolat | Balance in You (balance-in-you.hu)

Miért épp a szex?

A szexualitás az ember alapösztönei közül az egyik. Mivel a fajfenntartáshoz kapcsolódik, igen nagy erővel rendelkezik. Nézzük például az étkezést, ami szintén alapösztönünk. Táplálkozási szokásainkra számos alternatívát találhatunk, ám azt nemigen választhatjuk, hogy egyáltalán nem eszünk. Valahogy így van ez a szexualitással is. Bárhogyis próbálkozunk, nem valószínű, hogy sikerül teljesen figyelmen kívül hagyni az életünkben.

Az ösztönöket eltompíthatjuk, elfojthatjuk ugyan, de megszüntetni nem tudjuk őket. Az ösztönök természete az, hogy időről időre kielégülést keresnek. A ki nem elégülésük szorongáshoz, önmagunk, vagy mások irányában megnyilvánuló agresszióhoz, de akár fizikai betegséghez is vezethet.

Szexualitásunkat blokkolhatja a bántalmazás minden formája. A fizikai bántalmazást, erőszakot nem is igen kell magyarázni, a lelki bántalmazásról ejtenék néhány szót. A pszichés bántalmazás célja vagy eredménye nagyon sokszor az önértékelés romlása, a szégyen és a bűntudat érzésének felébresztése. Mindhárom tényező külön-külön is romboló hatással van a szexualitásra, ha több, esetleg mindhárom jelen van egyszerre, különös csapás éri a szexualitásunk megélését, az abban való kiteljesedést. Ez pedig egész életünkre negatív hatással van.

A legfontosabb terület természetesen a párkapcsolat, amelyet közvetlenül érint az, hogy milyen viszonyban vagyunk a saját szexualitásunkkal.

Amíg e területre nem nézünk rá, nem gyógyítjuk be sebeinket és nem írjuk felül téves hitrendszereinket, kicsi a valószínűsége, hogy teljes életet élhessünk és jól működő párkapcsolatot alakíthassunk ki.

Számos olyan eszköz létezik, ami ebben segíteni tud, de a legalapvetőbb feltétele az – első sorban – önmagunkkal szembeni őszinte megnyilvánulásnak az, hogy valaki ehhez elfogadó, biztonságos és szeretetteljes környezetet biztosítson, legyen szó beszélgetésről, masszázsról, vagy bármilyen más kezelésről.

Nekem is volt segítségem abban, hogy a traumáimat feldolgozzam, tanuljak és fejlődjek ezen a területen olyannyira, hogy mára már én is kész vagyok másoknak segíteni. Hálás vagyok az oktatóimnak, gyógyítóimnak, segítőimnek, akik közül néhányukat most név szerint is megemlítenék:

Dr. Schlotthauer Ibolya
Dr. Gangler Zoltán
Nemes Antónia
Havas Andrea

Örök hálával tartozom nekik azért, hogy azzá váltam, aki vagyok!

A merevedési zavarok lelki háttere

Sok férfit foglalkoztat a merevedés kérdése, a merevedési zavarok és az impotencia. Sok esetben az elvégzett orvosi vizsgálat fizikai magyarázatot, szervi rendellenességet nem talál. Ilyenkor a szexuális zavar hátterében egyértelműen lelki tényezők állnak. Ruediger Dahlke A Betegség, mint szimbólum c. könyvében számos okot megnevez, amik támpontul szolgálhatnak az egyéni esetek vizsgálatakor. Dahlke a problémák lehetséges háttereként az alábbi területeket nevezi meg. 

1.) Az első, és a legkevésbé meglepő ok, a teljesítménnyel kapcsolatos nyomás. Félelem attól, hogy valaki férfiként képtelen lesz helyt állni, nem áll fel a szerszám, csődöt mond, képtelen lesz az aktusra, egy szóval “töketlenné” válik. Az utolsó kifejezésből már át is hallatszik az, hogy itt nem pusztán a szexualitásra korlátozódik a nyomasztó érzés, hanem a férfi minőségre, a férfiasságra általánosságban bélyeget nyomhat. 

2.) Előfordulhat olyan eset is, hogy a férfi a nőiességtől retten meg, hogy ez a minőség elnyeli, felemészti és fogva tartja majd.  

3.) Szorosan az előző ponthoz kapcsolódóan gyökerezhet a probléma a női nemhez való általános hozzáállásban is, ami visszavezethető az édesanyával való kapcsolat és a korábbi párkapcsolatok során elszenvedett sérülésre. Ez a sérült attitűd megjelenhet olyan formában, hogy a férfi irracionálisan magasra helyezi a párját (nem szeretné őt, mint istennőt beszennyezni), vagy épp ellenkezőleg, sokkal alacsonyabb rendűnek állítja be a nőt, és “büszke pálcánkat nem dugjuk egy ismeretlen, sötét barlangba” jelszóval alkalmatlanná teszi magát az aktusra. Megjelenhet egyfajta “bosszúállás” is, mikor a férfi úgy érzi a nő megnyilvánulásai alapján, hogy nem elég jó a számára, és nem elégíti ki.  

4.) Lappanghatnak a háttérben ún.  “ödipusz-problémák”: a férfi nem akar hűtlen lenni saját anyjához. Itt az édesanyáról való érzelmi leválás sikertelensége okozhatja a problémát. 

5.) Egyéb okok lehetnek még: halálfélelem (az ejakulációval távozik az életenergia), a kreativitás hiánya (nem tud valaki bizonyítani), és a férfi önmagába és a világba vetett bizalmának hiánya. 

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a témák a tudatalattiban rejtőznek és szinte észrevétlenül befolyásolják a férfi működést. Mindenképpen önismereti munkát igényel feltárásuk, mert csak így lehet megtalálni azt a személyre szóló megoldást, ami végső soron a fizikai működést is helyreállítja. 

A lelki tényezők vizsgálata után a feldolgozásban nagy szerepet játszik, hogy a férfi felismeri és elismeri, hogy szüksége van a nőiességre, mert az a férfiúi erő alapja. Ám itt nem pusztán arról van szó, hogy a női nemmel való viszonyát értékeli újra a férfiember, az is nagyon fontos, hogy férfiként saját nőies, szelíd oldalával is megbarátkozzon. Tanulja meg átadni magát nőies, befogadó oldalának (erre egy csodálatos módszer a tantrikus és lingam masszázs). El kell fogadnia minden férfinak azt, hogy a férfi se “tud mindig”, neki se “muszáj mindig”, nem kell folyton a férfiasságát bizonyítania. Amikor azonban úgy érzi, adja át magát fallikus erejének, foglalkozzon saját testével (sport, jóga). A férfi is juttassa kifejezésre elfojtott dolgait, iktassa ki a túlzott intellektust, próbáljon “túljárni a saját eszén”, utat törve érzelmei gazdag birodalmába. 

Férfiként különösen ügyelni kell a túlzott kompenzáció elkerülésére. A meg nem oldott szexuális probléma kompenzációjaként – a nő helyett – ne a világnak mutassa meg a férfi, hogy mire képes, ne a társadalmi helyzetével kompenzálja a hálószobai tehetetlenséget, mert az éppoly kellemetlenné válhat az értintettek (végső soron a társadalom) számára, mivel állandó, demonstratív, agresszív viselkedésben nyilvánulhat meg. 

Kedves Urak! Kétségbeesésre semmi ok! Önismerettel, és célzott, tudatos változtatással a férfierő mind lelki, mind fizikai szinten fel- és újraépíthető!

A méret a lényeg?

 

Manapság egy, a férfiakat leginkább foglalkoztató kérdés, hogy mi nők miként vélekedünk a pénisz méretének és alakjának jelentőségéről. Nyilván szimbolikus értéke is van a kérdésnek, mert a fallosz/lingam sok kultúrában demonstrálja a férfierőt. De tegyük ezt most félre. Az, hogy a férfi szerszámok formája és hossza széles skálán mozog, köztudott.

A köztudat azonban kevésbé foglalkozik azzal, hogy a női hüvely és G-pont méretében (hüvely esetében átmérőt és hosszt is jelent), alakjában és érzékenységében szintén millió féle. A kulcs az összeillőségben van. „Kard a hüvelyét”. Ha ez megvan, a pár szerencsés helyzetben van, mert szinte automatikus, hogy egymás számára kölcsönösen gyönyört tudnak okozni. De akkor sem kell elkeseredni, ha ez nem így van. A szexualitásban, amennyiben nem ösztönös és tárgyiasított légyottról beszélünk, a kapcsolódás a lényeg. Ennek feltétele egymás szeretete, tisztelete, egymás megismerése és az egymás iránti kíváncsiság mind testi, mind lelki szinten. Ha egy férfi és egy nő szeretetteljes kapcsolatban él, az, hogy kinek mekkora, milyen és hogy görbe, a legkevésbé fog számítani. Ha az örömszerzés hátterében őszinte és tiszta szándék nyilvánul meg, lehet, hogy egy picit hosszabb időbe telik, de sikerülni fog a kölcsönös és határtalan gyönyörszerzés akkor is, ha a lovag kardja elsőre nem pontosan illik szíve hölgye hüvelyébe. Szerencsére ez nem „Hamupipőke cipellője” helyzet.